Írjuk meg a papírt! – avagy milyen teendőink vannak a munkaviszony létesítésekor és annak módosításakor?

A munkaviszonnyal létesítésére, módosítására és megszüntetésére a Munka Törvénykönyve ad útmutatást.


Bár a magyar munkajogi szabályozás 1840-ig nyúlik vissza, majd az 1957 és 1967-es évek újabb pontosítást hoztak, a legnagyobb iránymutatást az 1992. évi törvény hozta, melyet 2012. évi I. törvény írt felül. Ez utóbbi tartalmazza a jelenleg hatályos rendelkezéseket.

A törvényt jogászok tudják a legátfogóbban értelmezni, azonban vállalatvezetőként és vállalkozóként elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal és eljárásokkal.


Mi, HR-es kollégák napi szinten dolgozunk a törvénnyel, annak gyakorlati alkalmazásával. Mostani írásomban összeszedtem azokat a munkajogi, munkajogi szabályokat és HR gyakorlatokat, melyeket a munkaviszony létesítésénél, módosításánál és megszüntetésénél alkalmazunk.

Munkaviszony létesítése

Itt rögtön azzal kezdem, hogy az, hogy valaki munkaerejét vállalkozásunk/cégünk szolgálatába állítsa, többféle mód teheti meg:

  • munkaszerződéssel létrejövő munkaviszony keretén belül, így alkalmazottunkká válik;
  • ennek egy speciális formája az egyszerűsített foglalkoztatás;
  • megbízási szerződéssel, ahol ez a fajta jogviszony nem ad munkaviszonyt (szolgálati
  • időt);
  • vállalkozói szerződés keretén belül, ahol a nekünk munkát végző egyéni vagy társas vállalkozást folytat.

Jelen írásomban a munkaszerződéssel létrejövő munkaviszonnyal foglalkozom, mely a
vállalkozó/ cég és egy magánszemély között jön létre.

Mikor és hogyan kezdődik a munkaviszony?

Miután a felek kölcsönösen megfeleltek egymásnak az interjún, és a jelölt elfogadta a – ha lehet – írásos ajánlatot, akkor létrejöhet a munkaviszony. Nagyon fontos, hogy ha ezt követően, de még a munkaviszony kezdete előtt mégis elállunk a munkaviszony létesítésétől, úgy a jelölt kártérítési igénnyel élhet. Ugyanez a helyzet, ha már megkötöttük a munkaszerződést.

A munkaviszony keletkezése a munkaszerződés megkötésének időpontja, a munkaviszony kezdete pedig az az időpont, amikor a szerződés hatályba lép – azaz amikortól a munkaviszony létrejön, tehát korábban is meg lehet kötni a munkaszerződést, de legkésőbb az első munkanapon. Ha a felek külön nem rendelkeztek a munkaviszony kezdetéről, akkor az a munkaszerződés megkötését követő nap.

Mielőtt azonban belépne, többféle teendőnk van:

  • Munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése céljából foglalkoztatás-egészségügyi orvoshoz kell küldenünk annak érdekében, hogy még ebben az időszakban kiderüljön, hogy egészségügyi okból foglalkoztathatjuk-e a munkavállalót. Ilyenkor ugyanis az orvos az előzőleg felmért munkakörre állapítja meg a munkaköri alkalmasságot, melyet a munkakörtől függően különböző időszakonként meg kell ismételni.
  • Ezt követően célszerű az adminisztratív adatokat felvenni személyes dokumentumai, igazolványai, végzettségét igazoló okiratai, valamint az előző munkahelyről kapott papírok alapján. Ez utóbbi dokumentumok közül a TB kiskönyv eredeti példánya marad a munkáltatónál, melyben a munkaviszony kezdetén rögzíti annak dátumát.
  • Kiállítjuk a következő dokumentumokat:
    • személyi adatlap,
    • munkaszerződés,
    • tájékoztató,
    • munkaköri leírás.

Nem feltétlenül a munkaviszony kezdete előtt, de a létrejöttekor az alábbi dokumentumokat szükséges kiállítanunk:

  • GDPR nyilatkozatok – avagy tájékoztató a személyes adatok kezeléséről,
  • amennyiben új munkatársunk valamilyen pótszabadságban, illetőleg adókedvezményben részesül, célszerű az ezekkel összefüggő nyilatkozatokat is megtenni, illetőleg beszerezni azokat, amelyek az esetleges tartozási kötelezettségekről szólnak.
  • amennyiben van házirendünk vagy bármiféle viselkedési/eljárási kódex, úgy azt is át lehet neki adni.
  • Az adatok alapján még a konkrét munkában állás előtt bejelentési kötelezettségünk van az adóhatóság (NAV) felé. Erről a nyilvántartásba vételről igazolást is kell adnunk új munkavállalónknak.
  • Munkakörtől függően igényelhetünk neki a munkavégzéséhez szükséges eszközöket (telefon, szerszám, laptop, gépjármű, munkaruha, jelszavak, e-mail cím, rendszer- és szoftver-jogosultságok stb.). Belépésekor célszerű ezek mind dokumentáltan átvetetni az új munkatársunkkal.
  • Amennyiben van erre protokoll a vállalkozásunknál, akkor készítsük el a munkavállalónk integrációs tervét, melyben időrendben szerepelnek azok a tudásanyagok, melyeket a munkavégzéséhez el kell sajátítania, valamint tartalmazza azokat a kollégákat, kaik segítik őt ebben.
  • Már előre meg kell szervezni az érkezésének körülményeit, azt, hogy kivel és mikor fog találkozni.
  • Szintén előre kell megszervezni az első napon kötelező munkavédelmi oktatást is.
  • Amennyiben van ilyen, az új dolgozói bevezető/integrációs tréninget is meg kell szervezni. Ha többen lépnek be cégünkhöz hasonló időszakban, célszerű ezeket összehangolni.

Most nézzük meg részletesebben a kötelező dokumentumokat.

Munkaszerződés

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melynek ugyanaz az előnye, mint a veszélye: mindenben meg lehet benne állapodni. A legfontosabb azonban, hogy egyrészt írásba kell foglalni, másrészt a munkaszerződésnek vannak kötelező elemei, melyeknek minden esetben benne kell foglaltatniuk a dokumentumban:

  • munkaviszony egyik alanya (aki munkát végez): munkavállaló neve, személyes adatai, melyekről egyértelműen beazonsítható legyen. Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A nagykorúság betöltése előtt azonban minden esetben írásbeli szülői engedély is szükségeltetik a 18 év alatti fiatal foglalkoztatásához. Külön kiemeli a törvény, hogy a kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható, de csak gyámhatósági engedéllyel.
  • munkaviszony másik alanya (aki a foglalkoztató): munkáltató neve, székhelye;
  • munkakör;
  • munkabér

Nem kötelező, de célszerű elemek a következők:

  • munkaidő (heti vagy napi);
  • munkavégzés helye;
  • munkaviszony tartalma: határozott vagy határozatlan.

Tájékoztató

A tájékoztató egy egyoldalú jognyilatkozat, melyet a későbbiekben a munkáltató módosíthat. Főszabályként a heti 8 órát meghaladó, illetve 1 hónapnál hosszabb időtartamú munkaviszony kezdetét követő 15 napon belül részletesen tájékoztatni kell a munkavállalót:

  • napi munkaidejéről, munkarendjéről, az alkalmazott munkaidőkeretről, ha van ilyen;
  • a béren kívüli juttatásokról: bérpótlékok, munkábajárás vagy étkezés támogatása, prémium/bónuszrendszer, SZÉP-kártya, stb.
  • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
  • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásáról;
  • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól.
  • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
  • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
  • arról, hogy működik-e üzemi tanács a vállalatnál,
  • arról, hogy van-e szakszervezet,
  • valamint arról, hogy milyen belső szabályok az irányadóak a szervezet működésére vonatkozóan.

Munkaköri leírás

Főszabályként a munkaviszony kezdetét követő 15 napon belül részletesen tájékoztatni kell a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról is, azonban célszerű ezt minél hamarabb, a munkaszerződés megszületésekor megtenni a későbbi félreértések elkerülése végett.

A munkaköri leírást is külön dokumentumba célszerű foglalni.

Az alábbi tartalmi elemeket kell belevenni:

  • Munkakör megnevezése
  • Munkavállaló neve,-Munkakör célja,
  • A munkakör ellátásához szükséges végzettségek, gyakorlat és kompetenciák,
  • Felettese,
  • Beosztottai,
  • Ki helyettesíti?
  • Kit helyettesít?
  • A munkakörbe tartozó feladatok,
  • Döntés-előkészítési jogkör,
  • Döntési jogkör,
  • Felelősségi kör,
  • Vonatkozó jogszabályok, vállalati szabályzatok, folyamtok, eljárások.

 Tájékoztató a személyes adatok kezeléséről

A munkáltatók munkavállalóik személyiségi jogait eddig is csak akkor korlátozhatták, ha arról előzetesen tájékoztatták őket. Mostantól azonban az értesítést írásba kell foglalni, és meg kell indokolni a korlátozás szükségességét. Előzetesen, írásban külön kell tájékoztatni a munkavállalót arról is, ha elektronikus megfigyelő rendszer működik a foglalkoztatónál, (pl. kamera, nyomkövető) továbbá szigorú előírások vonatkoznak a munkavállaló biometrikus adatainak (pl. ujjlenyomat) kezelésére is.

Fontos tudnivaló még, hogy személyes iratokat nem lehet másolni, viszont kötelező a munkáltató felé azok bemutatása. Ugyanez a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal is, amennyiben az előírásoknak megfelelően indokolt annak bekérése.

A munkaszerződés módosítása

Attól függetlenül, hogy mennyi ideig áll fent a felek közötti munkaviszony jellegű jogviszony, van lehetőség a munkaszerződés módosítására.

A módosításra vonatkozó előírások:

  • Minden esetben írásba kell foglalni.
  • A munkavállaló hátrányára nem módosítható.
  • A munkaszerződés módosítását a munkáltató és a munkavállaló is kezdeményezheti, de egyikük sem köteles elfogadni a másik fél ajánlatát, ha az számára sérelmes lenne.
  • Alapszabály, hogy a munkaszerződést csak közös akarattal lehet módosítani, tehát a munkáltató nem módosíthatja egyoldalúan, a munkavállaló belegyezése nélkül, illetőleg a dokumentumot az arra jogosultaknak kell aláírni, tehát a munkavállalónak, illetve a munkáltatói jogkörrel rendelkező személynek. Ez azért lényeges, mert még manapság is adódik olyan eset, amikor például a könyvelő küld egy értesítőt a heti munkaidővel kapcsolatban, amit egyértelműen semmisnek kell tekinteni. Ha bármelyik eset fennáll, a munkavállalónak joga van keresetet indítani a munkaügyibíróságnál, valamint megtagadni a módosítás szerinti munkavégzést. Ha azonban a munkavállaló új munkakörében munkaszerződés-módosítás hiányába is elkezd dolgozni, illetőleg abban huzamosabb ideig munkát végez, ott, mivel ráutaló magatartás történik, ezért kizárólag az írásba foglalás hiánya miatt nem hivatkozhat érvénytelenségre.
  • A munkaszerződés módosításánál javaslom minden esetben elővenni az eredeti szerződést annak érdekében, hogy helyesen módosítsuk azt, hiszen ebbe a dokumentumba a felek alapadatain kívül a munkaszerződés módosítással érintett pontja/pontjai kerül/kerülnek felsorolásra.
  • Fontos, hogy ha több mondatból áll az adott pont, amiből csak egyet módosítunk, és a többit már az újba nem írjuk bele, akkor az törlődik is.
  • A pontok új szövegezése után természetesen rögzítjük, hogy a munkaszerződés módosítással nem érintett pontjai változatlanul, továbbra is érvényben maradnak.
  • Munkaszerződést lehet módosítani határozott és határozatlan időre, így ezt is rögzíteni kell a módosításban.

A leggyakrabban módosított elemek a következők:

  • Munkabér: Ezt emelni és csökkenteni egyaránt lehet. Ha úgy emelünk bért, hogy nem születik hozzá kapcsolódóan dokumentum, és azt a munkavállaló ráutaló magatartásával elfogadja, azt már visszavonni nem tudjuk.
  • Munkavégzés helye: Ha módosítani kell, akkor a legfontosabb szabály, hogy az új munkavégzési hely, illetve az oda és onnan való hazajutás a munkavállaló számára nem járhat aránytalanul nagy teherrel (pl sok várakozással).
  • Munkakör: akkor kell módosítani, ha az tartósan és teljes mértékben megváltozik. Nagyon javaslom, hogy minden esetben készüljön mellé munkaköri leírás is, mely a munkakörhöz tartozó feladatokat, valamint a döntési és felelősségi hatásköröket is letisztázza.

Nem megengedett a munkaszerződés-módosítás az alábbi esetekben:

  • Ha a feleket módosítaná, tehát a munkáltatót és munkavállalót. Ha a munkáltató alanyában következik be változás, akkor a munkáltatói jogutódlás szabályai szerint kell eljárni.
  • A munkaviszony nem módosítható egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára.

A munkaszerződés kötelező módosításának esetei:

  • A szülési szabadság illetve a hosszabb fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltatónak kötelező ajánlatot tenni a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni, ilyen munkavállaló hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
  • A nőt a várandósság megállapításától gyermeke 1 éves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell áthelyezni. a várandósság tényének igazolása nem elegendő a munkakör módosításhoz, hanem munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény szükséges ehhez.
  • A megváltozott munkaképességű munkavállalónál módosítani lehet a szerződésen, ha eredeti munkakörében tovább nem foglalkoztatható.
  • A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú, azaz 4 órás részmunkaidőre módosítani.

Egységes szerkezetbe foglalt munkaszerződés

Nem egy munkáltatónál jelent kihívást, ha az évek során változnak a munkaszerződés pontjai, belekerülnek, illetőleg kikerülnek belőle bizonyos szabályok, megállapodások. Ebből fakadóan előfordul, hogy egy-egy munkáltatónál több munkaszerződés-forma van érvényben, ami okozhat problémát például az egyenlő elbírálás és szabályok alkalmazása terén.


Ha már valóban nehézkes ezeknek a szerződéseknek a kezelése, javaslom, hogy egy dátum kijelölésével egységes szerkezetbe kell foglalni azokat. Ez azt jelenti, hogy valamennyi munkavállaló munkaszerződésének pontjai és azok tartalma szinte egyforma lesz, kivéve természetesen a személyes adatokat, a munkakört, a bért, esetlegesen a heti munkaidőt.


Ebben az esetben a meglévő munkatársak új munkaszerződésének elejére egy „Praembulum” rész kerül be, melyben rörgzítjük, hogy azért volt szükség egy újabb munkaszerződésre a fennálló munkaviszonyon belül, mert azokat egy bizonyos dátumtól egységes szerkezetben kívánjuk tovább használni. Ezt követően a munkaszerződés új formája következik, a munkavállaló és a munkaviszony adatainak beillesztésével. Fontos itt, hogyha a munkavállalónak az aktuális munkakörét, bérét, stb-t rögzítsük. Ezt természetesen a későbbiekben lehet módosítani.

Összefoglalva elmondható, hogy habár a fentiekben leírtak alapján el lehet készíteni a munkaviszonnyal összefüggő dokumentumokat, mégis azt javaslom, hogy a megfelelő formák, illetve a „kényes” esetekhez vegyük igénybe a munkajogász segítségét.

Csenteri-Dénes Ildikó
HR Business Parner & coach

Jelentkezzen
ingyenes
konzultációra!​

Jelentkezés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További bejegyzések