A „kiégés” kifejezés viszonylag új kifejezés, amelyet először 1974-ben Herbert Freudenberger alkotott meg Munkahelyi kiégés: A túlteljesítés ára című könyvében.
Eredetileg a kiégést úgy határozta meg, mint „a motiváció vagy ösztönzés kihalása, különösen akkor, ha az ember valamilyen ok vagy kapcsolat iránti odaadása nem hozza meg a kívánt eredményt”.
A kiégés a hosszan tartó vagy krónikus munkahelyi stresszre adott reakció, és három fő dimenzió jellemzi: a kimerültség, a cinizmus (kevesebb azonosulás a munkával) és a csökkent szakmai képesség érzése.
Egyszerűbben fogalmazva, ha kimerültnek érzed magad, gyűlölni kezded a munkád, és kevésbé érzed magad képesnek a munkára, akkor a kiégés jeleit mutatod.
A kiégéshez hozzájáruló stressz elsősorban a munkából származhat, de az általános életmódból adódó stressz is okozhatja. Személyiségjegyek és gondolkodási minták, például a perfekcionizmus és a pesszimizmus is hozzájárulhatnak. Az emberek többsége ébrenlétük nagy részét munkával tölti és ha gyűlölöd a munkádat, rettegsz dolgozni, és nem nyersz elégedettséget azzal, amit csinálsz, az komoly károkat okozhat az életedben.
Azoknál az embereknél, akik küzdenek a munkahelyi stresszel nagy eséllyel jelentkeznek a kiégés tünetei. Kimerültnek, üresnek érezheted magad, és képtelen vagy megbirkózni az élet követelményeivel. A kiégést különféle mentális és fizikai egészségi tünetek is kísérhetik. Ha nem foglalkozunk vele, a kiégés megnehezítheti az egyén mindennapi életében való megfelelő működését.
Jelek és tünetek
Bár a kiégés nem egy diagnosztizálható pszichológiai rendellenesség, ez nem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni.
Melyek tehát a kiégés leggyakoribb jelei:
Elidegenedés a munkával kapcsolatos tevékenységektől:
A kiégést tapasztaló egyének egyre stresszesebbnek és frusztrálóbbnak látják a munkájukat. Lehet, hogy cinikusak lesznek a munkakörülményeikkel és azokkal az emberekkel kapcsolatban, akikkel együtt dolgoznak. Érzelmileg elhatárolódhatnak, és zsibbadni kezdenek a munkájuk miatt.
Fizikai tünetek:
A krónikus stressz fizikai tünetekhez vezethet, például fejfájáshoz és gyomorfájáshoz vagy bélrendszeri problémákhoz.
Érzelmi kimerültség:
A kiégés miatt az emberek kimerültek, nem tudnak megbirkózni feladataikkal és fáradtak. Gyakran hiányzik az energiájuk a munkájuk elvégzéséhez.
Csökkent teljesítmény:
A kiégés elsősorban a munkahelyi feladatainkat érinti – de előfordulhat főállású anyák esetében is vagy olyan személyeknél, akiknek a fő feladata a családtagok gondozása. A kiégett személyek motiválatlannak érzik magukat a feladatok iránt. Nehezen tudnak koncentrálni, és gyakran hiányzik belőlük a kreativitás.
A kiégés a mentális egészségi állapotokhoz hasonló tünetekkel, például a depresszióéval rendelkezik. A depressziós emberek negatív érzelmeket és gondolatokat tapasztalnak az élet minden területén, nemcsak a munkahelyen. A depressziós tünetek közé tartozhat a dolgok iránti érdeklődés elvesztése, a reménytelenség érzése, a kognitív és fizikai tünetek, valamint az öngyilkossági gondolatok is.
Rizikó faktorok
A nagyon stresszes munka nem feltétlenül vezet kiégéshez minden esetben. Ha a stresszt valaki jól kezeli, előfordulhat, hogy nincsenek káros hatások.
Azonban egyes személyek (és bizonyos foglalkozásokban dolgozók) nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint mások. A 2019-es felmérések kimutatták, hogy az orvosok 44 százaléka tapasztal kiégést. A munkahelyi terhelésük bizonyos személyiségjellemzőkkel és életmódbeli jellemzőkkel rendelkező személyeknél nagyobb kiégési kockázatot jelent.
Persze nem csak az orvosok égnek ki. A munkavállalók minden iparágban, minden szinten potenciális kockázatnak vannak kitéve. A Gallup 2018 -as jelentése szerint az alkalmazottak kiégésének öt fő oka van:
Állandó stressz a munka mielőbbi elvégzése/rövid határidők miatt.
Azok az alkalmazottak, akik azt mondják, hogy elegendő idejük van a munkájuk elvégzésére, 70%- al kisebb valószínűséggel tapasztalnak magas kiégést.
Azok a személyek, akik nem tudnak több időt nyerni, mint például a mentők és a tűzoltók, náluk nagyobb a kiégés veszélye.
A kommunikáció és a menedzser támogatásának hiánya.
A menedzseri támogatásnak fontos pszichológiai szerepe van a stressz ellen. Azok az alkalmazottak, akik úgy érzik, hogy vezetőjük erősen támogatja őket, 70 százalékkal kisebb valószínűséggel tapasztalnak rendszeres kiégést.
A szerep tisztázásának hiánya.
A dolgozók mindössze 60 százaléka tudja, mit várnak el tőlük. Amikor az elvárások olyanok, mint a mozgó célpontok, az alkalmazottak kimerülhetnek, ha egyszerűen megpróbálják kitalálni, mit kell tenniük.
Kezelhetetlen munkaterhelés.
Amikor a munkaterhelés kezelhetetlennek tűnik, még a legoptimistább munkavállalók is reménytelennek érzik magukat. A túlterheltség gyorsan kiégéshez vezethet.
Tisztességtelen bánásmód.
Azok az alkalmazottak, akik úgy érzik, hogy igazságtalanul bánnak velük a munkahelyen, 2-3 -szor nagyobb valószínűséggel tapasztalnak magas kiégést. A tisztességtelen bánásmód magában foglalhat olyan dolgokat, mint a favoritizmus, a tisztességtelen kártérítés és a munkatárssal szembeni rossz bánásmód.
Megelőzés és kezelés
Bár a „kiégés” kifejezés azt sugallja, hogy ez egy állandó állapot a jó hír az, hogy természetesen visszafordítható. Ehhez azonban a kiégettnek érzett személynek bizonyos változtatásokat kell végrehajtania a munkakörnyezetében
Hasznos lehet, ha az emberi erőforrásokkal foglalkozó, vagyis HR részleghez fordulnak a munkahelyi problémákkal, vagy beszélnek egy vezetővel a problémákról,akiben megbíznak egy egészségesebb munkakörnyezet kialakítása érdekében.
Bizonyos esetekben a kiégés megszüntetéséhez szükség lehet pozícióváltásra vagy teljesen új munkahelyre. Ha olyan munkát végzel mely nem tesz boldoggá, vagyis ha nem az életedet éled.
Ezenkívül hasznos lehet világos stratégiák kidolgozása, amelyek segítenek a stressz kezelésében. Az öngondoskodási stratégiák, például az egészséges táplálkozás, a rengeteg testmozgás, meditáció és az egészséges alvási szokások betartása segíthetnek csökkenteni a stresszes munka hatásait.
A nyaralás vagy elutazás egy hosszú hétvégére átmeneti enyhülést is kínálhat , de egy hét az irodától távol nem lesz elegendő ahhoz, hogy legyőzd a kiégést. A rendszeresen tervezett munkaszünetek, valamint a napi megújító gyakorlatok is kulcsfontosságúak lehetnek a kiégés leküzdésében.
