Egy különleges párosítás: a dolgozó Édesanya!

Végy egy nagy keverőedényt, tégy bele egy lányt, adj hozzá 5 púpozott evőkanál tudást, 4 teáskanál szorgalmat, 3 késhegynyi precizitást, 2 merőkanál önállóságot, 1 csészényi önbizalmat, fűszerezd jó sok kitartással, majd tégy bele egy kis humorérzéket…és az egészet öntsd nyakon pár lurkóval. Milyen lesz az eredmény? Ízlik? Finom? Kicsit keserű? Nyomokban aggódást tartalmaz? Vagy lágyan omlós? Hoppá, megakadt valami a fogad között? Vagy mégis krémes? Az egész valahogy mégis harmonikus ízkombinációt alkot?


Valami ilyesmi íze van nálam az anyaságnak…

 

Gyakorlatból tudom, hogy dolgozó édesanyának lenni néha lehetetlen küldetés.

Naponta látom az óvodában, a munkahelyeken, a boltban azokat az anyákat, akik néha ki sem látnak a feladatlistájukból. Lelki szemeimmel látom, ahogy pörög le az agyukban a lista, amiről ahogy kipipálnak egy tételt, máris 3 másik jön a helyére. Otthonról a munkahelyükre mennek feltöltődni és bentről haza mennek kikapcsolni. Pörgés reggeltől estig.

 

És a legnagyobb kérdés: Mit csináltunk a gyerekek előtt?

 

Mindannyian másképp éljük meg az anyaságot, sokszor az érzések, a gyakorlatok 2-3-4 gyerek viszonylatában is eltérőek.

 

Azt minden nap az anyák fejéhez vágják, hogy azért vagyunk kevésbé értékesek, mint 10 évvel korábban…

 

Most elmesélem nektek, hogy mit is tanultam abból, hogy anya lettem? Hogyan látszik meg ez a napi munkámban?

Míg otthon voltam a marmancsokkal és utána is sokat vizsgáltam magam. Előrebocsátom, hogy ez a lista és a mögötte lévő tartalom sok öröm és bánta könnycseppjének, boldog pillanatoknak és át nem aludt éjszakáknak és megannyi kavargó pozitív és negatív érzésnek az eredménye.. aminek úgy gondolom nem lesz vége…

 

Amióta visszamentem dolgozni:

        hatékonyabb vagyok: sokkal rövidebb idő alatt tudok kétszer annyi munkát elvégezni, mint mikor még nem voltak gyerekeim,

        nem pocsékolom az időmet értéktelen beszélgetésekre, csak ha én úgy döntök, mert már annyira feszít a sok feladat (de mégis csak hogy néz ki, ha leülök pihenni…)

        megtanultam a minőségi idő fogalmát: ha dolgozom, odafigyelek abban a kis időben, ha a gyerekekkel játszom, akkor szívvel-lélekkel ott vagyok, ha pihenek, akkor nagyon pihenekJ;

        figyelj, ez kemény lesz! Átlátok a szitán! Nem lehet már olyan könnyen megvezetni. Nem lehet „eladni” nekem olyan dolgokat, amiket nem akarok „megvenni”, legyen szó termékekről és elvekről egyaránt;

        jobban beosztom az időmet…az alvásról úgyis lemondhattam, amióta megszülettek a gyerekek;

        felismerem, amikor eluralkodnak rajtam a félelmeim és keresem ezek leküzdésének módját. Még nem jutottam a végére, de egyre kevesebb ideig tart legalábbJ;

        tudok szelektálni az emberek és a tanácsok között;

        megtanultam a számomra nem fontos emberek véleményének elengedését;

        megtanultam mások rosszallásának vagy ferde szemmel nézésének figyelmen kívül hagyását;

        a minőségi életre törekszem, a minőségi kapcsolatokra, a beszélgetéseim sokkal őszintébbek, belsőségesebbek, mint korábban;

        le tudtam vetkőzni a bennem lévő előítéleteket;

        jobban tudok IGEN-t mondani magamra/magunkra;

        nem megyek bele felesleges játszmákba, hanem „lógva hagyom”, hiszen tudom, mikor van komoly helyzet és mikor csak hiszti…felnőtteknél is…;

        jobb emberismerő lettem, felismerem az őszinte segítséget és az érdekkapcsolatot;

        túllépek a nem méltó szituációkon (és embereken);

        jobban ismerem önmagam, a reakcióimat, hatékonyabban tudok úrrá lenni az érzéseimen, pont azért mert érzékenyebb lettem;

        tudok örülni a hétköznapi csodáknak, dolgoknak;

        őszintén beszélek, nem félek sírni és nevetni sem;

        elfogadóbb lettem mássokkal szemben;

        már tudom, hogy nem minden fekete vagy fehér;

        kitartóbb, állhatatosabb lettem;

        jobban küzdök azért, ami fontos és elengedem, ami nem az;

        nőtt az önbizalmam annak ellenére, hogy a gyereknevelésben folyamatosan zakatol a fejemben: „Vajon jól csinálom-e?” vagy „Vajon ezzel elindítom az útján vagy csak kulcsot adok a pszichiáter rendelőjéhez?”;

        felértékelődött magam számára az ÉN-idő, amitől nem vagyok rossz anya! Mert kell a feltöltődés! Mindenkinek! Megtanultam, hogy ne legyek mártír, mert senkinek nem kell bizonyítanom, csak a gyerekeimnek van szüksége rám!

        hamarabb le tudom zárni a konfliktusokat másokkal és magamban. Ez az egyik legnehezebb. A váltás a két szerepem között: amikor bent nem vagyok együttműködő a kollégával, mert az otthoni dolgok foglalkoztatnak, otthon pedig leüvöltöm a gyerekeket a benti gondok miatti feszültségem miatt. És persze folyamatos a lelkiismeret-furdalás. De a jó hír az, amikor ezt felismered és minden nappal kicsit jobb lesz.

        tudok segítséget kérni;

        ügyesebb lettem: megtanultam bal kézzel főzni, egy lábbal egyensúlyozva, kezemben a gyerekkel és a lábossal, másik lábbal becsukni a mosogatógép ajtaját, egyik kezemben a kisebbel, nyakamban a fotógéppel, felrakni a nagyobbat a pónira a tündérfesztiválon és megannyi vicces helyzetet túlélniJ;

        és a két legfontosabb: megtanultam megbocsátani magamnak és nevetni saját magamonJ.

 

Szóval, ez az anyaság dolog és a munkahely-család kombó nagy személyiségfejlődést eredményez.

A furcsa az egészben, hogy a fentieket nem tudatosítjuk és a legtöbben úgy érezzük, hogy egyik területen sem tudunk helyt állni. De igen, mondjuk ki, hogy SOK, vagy NÉHA SOK! Olyankor kell az énidő és ne érdekeljen, hogy mit tetszik hozzá szólni a világnak! De Te, Kedves ÉDESANYA – csupa nagy betűkkel – tégy meg magadnak annyit, hogy időközönként elolvasod ezt a listát, és kiegészíted mindazzal, amit Te megtudtál, megtanultál magadról az anyasággal kapcsolatban és ELISMERED AMIT CSINÁLSZ és HÁLÁT ADSZ MAGADNAK! Mutass példát ebben is a gyerekeidnek!

 

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg ismerőseiddel, illetve ha szeretnél továbbra is megismerkedni a kulisszatitkokkal, érdekességekkel, valamint tippeket és ötleteket kívánsz kapni az álláskereséseddel kapcsolatban, iratkozz fel hírlevelemre!

 

 

Legyél te is tudatos munkavállaló!

 

A Te Tudatos munkavállaló trénered: Csenteri-Dénes Ildi



Vissza az inspiraciókhoz


Segíthetek?


Ha nem találja a honlapon amit keres, akkor lépjen velem kapcsolatba és érdeklődjön a további lehetőségekről.


  • anya
  • dolgozó anya
  • anyaként dolgozni